AHOL AZ EGÉSZ KEZDŐDÖTT...


-Hová mész Alf? A parancs úgy szólt, előre.
-Én meg hátra megyek.
-Miért?!
-Mert gyáva vagyok.
-Hát... de... akkor meg lelőnek dezertálásért.
-Hát menj csak. Legyél nagy hős. Nem tartalak vissza.
-Teljesítem is a kötelességemet: előrenyomulok!
-Most meg mi baj?
-Adok néhány percet magamnak mielőtt előremennék. Kezd meleg lenni.
-Igen. Nem maradhatunk itt. A német bajtársak ismerik ezt az épületet. Gyerünk!
-Öh, höh, ez halott, Alf?
-Lehet.
-Hallgassuk meg a szívét!
-Rajtad a sor.
-Ó, ugyan Alf, tudod hogy milyen „bátor” fajta vagyok. Ketyeg még?
-Nem, de az órája az igen.
-Mit csinálsz már megint?!
-Nem lesz rá szüksége ott ahová ment; hárfa vagy poroltó az ami kell neki.
-Kifosztod a halottat? Ez halottrablás!
-Ha én nem: megteszi más. Leszedem még a gyűrűt is. Nézd ezt a követ. Biztos ezreket ér. Ühm, ó, ú, nem tudom leszedni az ujjáról. Add kölcsön a bicskádat! Most meg mi bajod van? Ettél tán valamit ami a gyomrodra ment? Majd a bajonettemmel.
-Nem... ne csinálj vele semmit!
-Mit cirkuszolsz itt nekem?! Csak a követ akarom kiszedni.
-Hány... hánynom kell tőled. Inkább meghalok, minthogy itt lapítsak veled Alf Stockes! Teljesítem a kötelességemet: előrenyomulok. Ég áldjon! Üh, öm.
-Sokszor játszod még ezt nekem. Mert ha nem, van egy ötletem hogy kerülhetünk ki innen. Visszamegyünk.
-De le fognak lőni mint dezertőröket.
-Hallgatnál egyszer rám is végre? Te és én elcipeljük ezt a szegény sebesült tisztet a tábori kórházba.
-De hisz halott!!
-Még nem hült ki egészen. Te nem vagy orvos Jim Twelvetrees. Mindenki tévedhet egyszer.
-Várj egy percet Alf. Azt hiszem még életben van.
-Igazad van, gyerünk.
-Öh, üh. A hátadon fogod cipelni?
-Igen. Ha megcélozna néhány golyó, ő majd felfogja helyettem.
Make your own free website on Tripod.com